Beköszöntő
Sziasztok!
Ezennel elindul a Varázslatos egészségügy, ez pedig itt a bemutatkozó poszt: kik vagyunk, miért csináljuk, és miket lehet majd itt olvasni.
Két egészségügyi kommunikációval (is) foglalkozó szakember vagyunk, akiknek ilyen-olyan okból fontos az egészségügy. Havasi Gábor az egészségügyi rendszer több pontján is dolgozott; ha nem is a legtetején vagy a legalján, de elég közel mindkettőhöz, hogy széles rálátása legyen. Dr. Tóth Csaba a döntéshozatalt közelről látva szenvedte végig, hogyan lett 2006 után a reformból vizitdíj, majd népszavazás és minden szinten bukás. Később a doktorijában írt erről. Ami talán magától értetődő, de fontos rögzíteni: amit itt írunk, a saját véleményünk – nem képviselünk intézményt, pártot vagy szervezetet.
Másfél éve közösen dolgozunk azon, hogy az egészségügy egy-egy kis szelete emberbarátabbá, hatékonyabbá, logikusabbá váljon. Azért kezdtük ezt a hírlevelet, mert a 2026-os választás után valamit kezdeni kell majd az egészségüggyel.
Nekünk pedig szent meggyőződésünk, hogy ez főként egy dolgon múlik:
az egészségügy akkor javul meg Magyarországon, ha a betegről szól majd.
Közhely? Csak addig, amíg nem gondolunk bele, mit jelent ez. Hogy nem reformok, finanszírozás, fizetések és intézmények kell hogy az egészségüggyel kapcsolatos gondolkodásunk homlokterében legyen. Hanem a páciensélmény. Hogy meg kell fordítanunk a logikát: nem azért kell reform, hogy jobban működjön az egészségügyi rendszer, hanem a páciensek gyógyítását kell szolgálni, és igen, számukra kell minőségi szolgáltatást nyújtani.
Mert a beteg sem nem hülye, sem nem rosszindulatú. Hanem: beteg.
A páciensek szempontjainak figyelmen kívül hagyását végletesítette és abszurdizálta a híres brit komédia, a Yes, Minister, ahol egy kórház teljesen betegek nélkül látja el fontos feladatait. Ám később kiderült, több ilyen kórház is létezik: Truth is funnier than fiction: Yes Minister and its roots in real life.
A legfontosabb feladat a gyógyítás. Ez ezer esetből nagyjából kettőben komoly, komplex, nagy szakértelmet kívánó beavatkozást jelent. Itt a páciensélmény jelentősége eltörpül a szaktudás mellett.
További tizennyolc-húsz esetben szintén súlyos, de gyakran végzett beavatkozás történik. Itt már fontos a beteg jólléte is – a kórházi ágy, a koszt, a komfort, a bánásmód emléke örökre megmarad –, de ha a műtét sikerült, mindez másodlagos lesz.
A maradék kilencszáznyolcvan esetben azonban a döntő a páciensélmény lesz. Olyan találkozások ezek, ahol a kihívásoknak már csak a kisebbsége lesz a szó szoros értelmében szakmai. Jó helyre ment-e a beteg? Megérkezett-e? Hogyan látják el? Kap-e megfelelő kontrollt? Logisztika, pszichológia, szervezés, menedzsment és kommunikáció. Ilyenek az egészségügyi találkozásaink többsége.
Bármilyen egészségügyi rendszert az emberek ez alapján ítélnek meg és itt – vagy itt is – kell teljesítenie. Mi ezzel kapcsolatban írunk majd példákat, érdekességeket, jó és rossz gyakorlatokat.
Iratkozzatok fel: